Mindig örömmel megyek infratrénerezni, pedig eleinte volt némi kétségem afelől, hogy vajon nekem való-e ez az edzésforma.

Tudod, az első néhány alkalom után mindig kipirosodott az arcom, meg a combom, és bizony kicsit megijedtem. Megfigyeltem, hogy miután szép fokozatosan lehűlt a testem, kb. egy-másfél óra alatt szépen lassan elmúlt a pirosság is. Igen, egy kicsit érzékenyebb a bőröm (sajnos), elfogadom, hogy ilyen vagyok: nem tervezek semmilyen fontos találkozót közvetlenül az edzés utáni időben.

Az első időben az edzés végére előfordult, hogy hihetetlen módon elzsibbadt a talpam. Kipróbáltam egy másik sportcipőt, ami tágabb, illetve “vízicipőben” volt a legkényelmesebb a tekerés, eltűnt a zsibbadás a lábamból. Te milyen lábbeliben szeretsz infratrénerezni?

Az is előfordult, hogy megfájdult a fejem, szédültem az edzés után.
Okok amikre gyanakodtam:

• nem ittam elegendő vizet, sem edzés előtt, sem edzés alatt (ajaj, az nem helyes …)
• “túl régen” ettem, leesett a vércukorszintem (mindig találsz a tálkákban szőlőcukrot, vegyél-egyél belőle!)
• túl fáradt, kimerült voltam a nap végén, amikor tekertem (hát ez sem a legideálisabb)
• “túltoltam”, túltekertem magam (hát ésszel …!), érdekes módon közben nem is éreztem, mennyire elfáradtam, csak egy kis idő múlva. Most már tudom, meg lehet találni az optimális edzésmunkát, nincs értelme  határainkon túlmenni.

És még nagyon fontos:

Ne feledd, infratrainer edzés után TILOS a szoláriumozás!

Mindig szeretettel várunk!

Gitta